A 2023-as felvidéki program: Nyugat-felvidéki körutazás HAT-KP-1-2002/1-000579

7. évfolyamosaink a Határtalanul! program keretében egy utazási iroda szervezésében egy hetet a Felvidéken „kalandoztak.” Kirándulás előtt egy előkészítő órán a városi könyvtárban történelmi, földrajzi és néprajzi ismereteiket bővíthették, majd egy iskolai foglalkozás keretében  az 5 nap részletes programjáról hallhattak.

Tovább

„Kalandra fel!” így indultunk izgatottan május 15-én kora reggel. Útközben felvettük honismereti vezetőnket, Turbók Attilát. Akadt egy vártalan útitársunk is, és egész héten elkísért bennünket: az eső. Dévény várát fedeztük fel először, ahol egy filmforgatás előlészületeibe csöppentünk. Felidéztük az apácatorony legendáját, néztük a kavargó Morva-Duna összefolyást. Megemlékeztünk a vasfüggöny áldozatairól. Majd Pozsonyba, egykori koronázóvárosunkba látogattunk. Belvárosi séta és a vár panorámája után a Szent Márton koronázótemplomot és kincstárát csodáltuk meg.

Bár a  borús idő miatt Szentgyörgy óvárosának napóráján nem láttuk a pontos időt, túránkat Fehérkő várához megázás nélkül tettük meg.

Első három napi szállásunk Felsőszeliben volt, vendéglátóink kedvességét és a reggelire kapott finom bundáskenyeret sokáig nem felejtjük.

A 2. nap első programjaként a komáromi erődöt látogattuk meg. Az építmény monumentalitása, a végeláthatatlan folyosók, a labirintusrendszer mindenkit lenyűgözött. Sétáltunk a belvárosban is, tisztelegtünk Klapka György emléke előtt. A komáromi Duna Menti Múzeum és a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum a régió történeti, régészeti és néprajzi értékeit tárta fel előttünk. 

Víz alattunk, víz felettünk - szakadó esőben jutottunk el Gútára, az úszó hajómalomhoz. Szerencsére  az oda vezető fahíd fedett volt.(Közép-Európa leghosszabb ilyen hídja.) A nap vége is a vízről szólt: Bős-Nagymarosról, az erőműről, a vízlépcsőről hallottunk.

A 3. napot Deákiban, a bencés templomban kezdtük, a Halotti beszéd másolatát láttuk. Ez a legősibb összefüggő magyar nyelvemlékünk abban a Pray-kódexben található, melyet A 13. században a deáki bencések használtak. Aztán a galántai Kodály Zoltán Gimnáziumot látogattuk meg. A 2. G osztályosok fogadtak minket, vezettek körbe az épületben, majd igazgató úr beszélt az iskoláról, hagyományaikról. Meghatódva hallgattuk a Tsízió Diákszínpad dalát. „Mert mindegy az, hogy hol élünk, Egy a múltunk, egy a vérünk” – hangzik a refrénje. (https://www.youtube.com/watch?v=7xtmzGZUlB4)

Körbesétáltuk az  Esterházy család ősi kastélyát, a parkban emlékkoszorút helyeztünk el Kodály Zoltán szobránál. A délutánt Nyitrán, a Püspökvárban  töltöttük. Mire a vár kútjához értünk, már beborult. Hiába igyekeztünk, nem értünk időben a buszhoz, így jól eláztunk. Az eső módosította a programot is, a Zobor-hegyi túra elmaradt.

A 4. nap a várak, várkastélyok napja volt. Beckó más néven Bolondóc vára volt az első helyszínünk. Vera néni tolmácsnak állt, hatalmas szélben hallgattuk az angol nyelvű ismertetőt A legenda szerint a várat Stibor vajda ajándékként építtette bolondjának. Aki arra járt, lehetett szegény vagy gazdag, befogták a vár építésébe. Az épületek többszintesek voltak, az itt élők függőfolyosókon jártak.

Majd felkerestük a trencséni csata színhelyét. II. Rákóczi Ferenc kurucai súlyos vereséget szenvedtek itt, s ez a csatavesztés a szabadságharc kimenetelét is befolyásolta. Trencsén belvárosából felsétáltunk a várba, Csák Máté kiskirály „sasfészkébe”. A vár gazdag történelmi eljegyzések színhelye is, pl. itt jegyezte el Mátyás király a cseh Podjebrád Katalint. Mátyás királyhoz kapcsolódott a következő színhelyünk is: a bajmóci várkastély, ahol az „igazságos” király egykoron országgyűlést is tartott. A bejáratnál álló hárs a legenda szerint Mátyás kedvenc fája volt. Törzse már csonk, oldalsó ágai élnek, ölnyi vastagságúak. Az épület belülről is meseszép, a termekben sétálva mintha visszarepültünk volna a középkorba.

Utunk utolsó napján Körmöcbányán és Selmecbányán jártunk. Beszéltünk e két város - a magyar múltban gazdaságilag meghatározó – szerepéről, sétáltunk a valamikori arany- és ezüstbányászat központjaiban. Szomorúan néztük Selmecbányán, mekkora pusztítást okozott a tűz idén márciusban a történelmi városnegyed házaiban. Láttuk a Selmeci Akadémia székhelyét, megkerestük az evangélikus líceum épületét, ahová 1838-39-ben Petőfi Sándor járt. A bányalátogatás sem maradt el! Köpenyt, sisakot és lámpást kapva vonultunk le a mélybe, és a Bertalan-táróban ismerkedtünk meg a bányászok munkájával.

Az út során esténként csoportokban beszéltük meg és írtuk le aznapi élményeinket. A nap legjobb programját is megszavaztuk. Napi LEG-ek: pozsonyi kincstár; komáromi erőd; Kodály Zoltán Gimnázium; Trencsén és Bajmóc vára (holtverseny) és a selmecbányai bányalátogatás.

Hazaérkezésünk után május 24-én került sor az értékelő foglalkozásra. Fotók segítségével idéztük fel élményeinket, beszéltük meg a Felvidéken látottakat, összegeztük ismereteinket. Meghatároztuk a témanap feladatait.

Köszönjük intézményünk alapítványának a fakultatív programok (kincstár, bányalátogatás) támogatását!

A pályázat megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. segítségével.

 

Összefoglaló videó és fotók az alábbi linkeken megtekinthetőek: https://www.youtube.com/watch?v=2v_aZ4yrtGc&ab_channel=ZsuzsannaPaulikM ; https://drive.google.com/file/d/15Lap0mizVVT93hTeF0-RIRxX7HA6gqZT/view?pli=1

Pályázatok

széchenyi2020
ELTE Partnerintézménye
Tisztaszoftver
PTE Partnerintézménye
Erzsébettábor
Okosan a pénzzel
Tiszta Formák Alapítvány
csodaszarvas program
Határtalanul!
rozgonyisuli.hu