ANDRÁS napi disznótor

"András napján kakasszókor,

Kezdődik a jó disznótor!"

András napi malackodás volt az 1.osztályainkban, ahol a gyerekek megismerkedhettek, a hagyományosan András napján kezdődő disznótor szokásával, annak menetével.

Játékok, mondókák és dalok segítségével, felhízlaltuk a disznókat, sütöttünk, főztünk, fát vágtunk, perzseltünk, hurkát - kolbászt töltöttük, majd mind ezt a füstre tettük.

További információkért kattintson a hírre!

A foglalkozás célja a hagyományaink megismerése volt, a közösségi lét megtapasztalása, mely a régi világban teljesen természetes volt. Ilyenkor összejött a család, rokonok szomszédok segítették kölcsönösen egymást. Fontos számunkra, hogy a gyerekek elfogadó, segítő közösségben nevelődjenek, tarisznyájukba, olyan értékeket tegyünk, melyek erős kapaszkodót adnak a mindennapokban.

András napi szokások a Kárpát medencében:

A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Próbáltak álomból jósolni. A párna alá férfiruhaneműt rejtettek, és egész nap böjtöltek. A jövendőbeli megálmodására utal a hajdúszoboszlói mondás:

"Aki böjtöl András napján,

Vőlegényt lát iccakáján."

A hallgatódzásból való jóslás a legismertebb. Ennek egyik formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffen-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

Szemétre, trágyadombra állva figyelték, honnan hallják a kutyaugatást, úgy gondolták, hogy abból az irányból jön majd a jövedőbelijük.

A közös jóslások is elterjedtek, melyek többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

A moldvai és Gyimes-völgyi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót, mert ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat. András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is.

Tőtős Hortenzia , néptáncpedagógus, tanító

Kapcsolódó galéria

ANDRÁS napi disznótor

Pályázatok

csodaszarvas program
PTE Partnerintézménye
Tiszta Formák Alapítvány
széchenyi2020
Tisztaszoftver
Okosan a pénzzel
Erzsébettábor
Határtalanul!
ELTE Partnerintézménye